Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner trilógiájának első kötete egyszerre borzongató, izgalmas és elgondolkodtató. Az Útvesztőben megidézett világra akkor is kíváncsiak vagyunk, ha nem valljuk be. A tudatalatti és az emlékezet különböző szintjei mindannyiunk életét befolyásolják, és Dashner erre az ismerős érzésre építi Az Útvesztőt, és csalogat bennünket egy saját szabályai szerint működő másik világba, a Tisztásra, ahol a fantázia és a valóság egyszerre van jelen. „Üdv a Tisztáson!”
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Az útvesztő fogadtatása összességében kifejezetten pozitív: sok olvasó szerint izgalmas, lendületes és nehezen letehető olvasmány, amely erős, sötét atmoszférát teremt. A rövid fejezetek, a folyamatos feszültség és az egyedi szleng többeknek különösen emlékezetes élményt nyújtott, bár néhányan kiszámíthatónak vagy a műfajban kevésbé kiemelkedőnek találták.
A szereplőgárdát sokan szerethetőnek és jól elkülöníthetőnek érezték, ugyanakkor visszatérő kritika volt, hogy a karakterek érzelmileg nem mindig elég mélyek, ezért nehéz igazán közel kerülni hozzájuk. A világépítést és a kreatív alapötletet több olvasó dicsérte, miközben mások logikai következetlenségeket, egyenetlenül kidolgozott részleteket vagy túlzottan felcsavart megoldásokat kifogásoltak. A filmhez viszonyítva sokan a könyvet összetettebbnek és érdekesebbnek tartották, de akadt, aki a filmes karakterábrázolást érzelmesebbnek érezte; leginkább azoknak ajánlható, akik a gyors tempójú, rejtélyes és nyomasztó hangulatú ifjúsági disztópiákat kedvelik.