Az Örökösök viadala és Az örökség ára folytatása Averynek már csak néhány hetet kell átvészelnie a rejtélyekkel teli Hawthorne-házban, hogy hozzájusson sokmilliárd dolláros örökségéhez. Az életére folyamatosan veszély leselkedik, de legalább van kire támaszkodnia: a Hawthorne testvérek befogadták a családjukba, és megosztották vele titkaikat. Néhány nappal azelőtt, hogy Averyből a világ leggazdagabb tinije lenne, felbukkan valaki a múltból, és a segítségét kéri. A látogató jelenléte teljesen felbolygatja a kastélyt, régi sebeket tép fel, és újabb rejtélyeket hoz felszínre. Közben kezdetét veszi egy utolsó, veszedelmes játék egy ismeretlen, de nagy hatalmú ellenféllel, a tét pedig hatalmas: mindent vagy semmit.
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Jennifer Lynn Barnes Az örökség kulcsa című regényét a legtöbb olvasó izgalmas, fordulatos és érzelmileg intenzív sorozatzárónak találta. A rejtvények, titkok és váratlan fordulatok sokak szerint lendületes, nehezen letehető olvasmánnyá teszik, miközben a szereplők fejlődése és a köztük lévő dinamika is hangsúlyos marad.
Nem mindenki érezte azonban egyformán feszesnek a történetet: többen lassúnak vagy vontatottnak találták a középső részt, illetve úgy vélték, hogy a sok új titok, csavar és szereplő már követhetetlenné vagy túlzsúfolttá vált. Avery karakterének és a romantikus szálnak a megítélése szintén megosztó, ahogy egyes mellékszereplők háttérbe szorulását is sajnálták. Összességében azoknak ajánlható, akik szeretik a rejtvényekre épülő, kalandos ifjúsági történeteket, és elfogadják, hogy a sorozat lezárásának megítélése nem teljesen egységes.
Érdekes érzésekkel zártam a sorozatot (bár csak magát a trilógiát olvastam, a kiegészítő részeket még nem).
Avery-t nem kedveltem meg. Nem volt jól megírva szerintem ez a vívódás a két fiú között. Azt hittem egy jó kis szerelmi háromszög lesz belőle de nekem egyáltalán nem lett, sőt szerintem tök rosszul sült el. 🫣
Ez a rengeteg rejtvény és csavar és titok és az új felbukkanó karakterek és a ki kinek a kije nekem már túl sok lett, szerintem ez már kicsit átesett a ló túloldalára. Bármi új kiderült már meg sem lepődtem, még a szemöldököm sem húztam fel, csak fapofával olvastam tovább mintha semmi nem történt volna. Ennek szerintem nem ilyennek kellett volna lennie. 😢
Összességében az első rész volt szerintem a legjobb, az alapján jobb sorozatra számítottam.
Xander és Max nagyon hiányzott ebből a részből, nagyon kevés szerepük volt, ezt borzasztóan sajnálom.
Ezen kívül rengeteg minden nem tetszett most ebben a részben. A befejezése szép lett, végülis jól le lett zárva, de nagyon hiányzott belőle az izgalom és a figyelem fenntartás ami az első részben jobban megvolt. ☹️
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
A trilógia harmadik része számomra mindent felülmúlt. Barnes olyan érzékkel zárta le Avery történetének ezt a szakaszát: feszes, izgalmas, érzelmileg intenzív és végig olyan lendület van benne, hogy szinte levegőt venni sincs idő. Ritka az olyan sorozatzáró, ami egyszerre ad kielégítő válaszokat, közben pedig tovább mélyíti a karakterek világát, de ez a könyv pontosan ezt teszi.
A sztori már az első fejezettől magával ragad. A rejtvények, jelek és titkok most is ugyanúgy dominálnak, de itt minden összefüggést egy magasabb szinten fűz össze az írónő. Ahogy Avery egyre közelebb kerül az utolsó nagy megoldáshoz, úgy válik egyre feszültebbé, személyesebbé és kiszámíthatatlanabbá a cselekmény. Tényleg az a fajta könyv, amit csak úgy "még egy fejezet" alapon olvas az ember, aztán hirtelen el is fogy.
A karakterek ebben a részben különösen erősek. A Hawthorne-fiúk mind kapnak saját pillanatokat, amelyek árnyaltabbá és szerethetőbbé teszik őket. Avery fejlődése is nagyon tetszett: magabiztosabb, céltudatosabb, mégis emberi marad. A dinamika köztük egyszerűen hibátlan.
A romantika, a dráma és a rejtélyes szálak most is csodás egyensúlyban vannak. Barnes nagyon jól érzi, meddig lehet feszíteni egy-egy helyzetet, mikor kell humor, mikor kell érzelmi töltet és mikor kell egy nagy csavar, amitől újra az egészet átértékeljük. És ennyi váratlan fordulatot sok thriller megirigyelne.
A lezárásról csak annyit: tökéletes. Katartikus, kerek, mégis nyitva hagy annyi ajtót, hogy ne akarjam elengedni ezt a világot. Amikor becsuktam a könyvet, egyszerre voltam elégedett és teljesen szétesve.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat