LÉPJ BE AZ IDŐ BIRODALMÁBA! Miután a kulcshordozók meglelték Eflarus legendás várát az Időszakadásban, és Vasilisa kimentette az óramágia sújtotta Dianát a Vénóravirágok Mezejéről, az Ostalán felnőtt kislány nagyanyjánál, a vérmek uralkodónőjénél képzi magát óramágussá - ebben legnagyobb segítségére a Sötét Gondolatok tündére mellett a Fekete Királynő műszerészének unokája, Maar van, akiről kiderül: ő volt eredetileg a Fekete Kulcs hordózója. Ez a küldetés azonban már Vasilisa vállát nyomja, miután apja barátjával, a rejtélyes időkonstruktőrrel behatolnak a Széthasadt Vár termeibe. Vajon Vasilisa megfejti a Fekete Kulcs rejtélyét? Megtudja végre az igazságot az anyjáról? Van-e lelkük a szolgaként tartott mechanikus clockereknek, és kinek a testébe fog beköltözni Ostala hatalmas Szelleme, Astragor? Az Óramágusok új, egyedi hang a fantasyben, ahol az Idő külön, mágikus univerzumként jelenik meg. Három, időmágiát használó nép: az óramágusok, a tündérek és a Szellemek közt dúl a konfliktus, az idő természetének megértését és mágiájának használatát pedig különleges óraszerkezetek teszik lehetővé a varázslényekkel és -tárgyakkal, kastélyokkal, különleges tájakkal teli, multidimenzionális világban. A gondosan kidolgozott, vibrálóan izgalmas világ és az összetett, folyamatosan fejlődő karakterek világszerte több millió olvasó szívét hódították meg. Az Óramágusok Oroszországban a második legnépszerűbb fantasysorozat, csak a Harry Potter-könyvekből fogy több példány. Az Óranév a sorozat negyedik kötete.
Továbbra se tetszik ez a könyv. Nem szeretem, hogy annyi benne a gyülölet. A végére már kezdett eléggé összeállni a történet, de még mindig elég kaotikus
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Visszakalandoztam az Óramágusok sorozatba, amely a harmadik résznél már azért rendesen a könyv felé szegezett, de a folytatás megérte a várakozást, ugyanis amint a végére értem a negyediknek, kezdtem is az ötödik részt.🫢
Mint mondtam már, Fesh nekem az egyik kedvencem, Vasilisával karöltve, de itt megtudtam volna egyébként fojtani, mert a viselkedése nagyon nem tetszett, sőt..sokszor idegesített. Persze ez is időszakos volt, de az írónő ezt a részt kihagyhatta volna, mert amiért ezt tette az abszolút érthető, viszont lehetett volna máshogyan is tálalni.
“A jövőt ki lehet találni, de becsapni lehetetlen.”
Vasilisa tovább fejlődik, a kemény helyzetekben is megállja a helyét, bátor és talpraesett. A cselekmény pörög, egyre jobban beindulnak az események és új szereplőket is kapunk.
A széthasadt vár volt az egyik kedvenc részem, de minden sokkal izgalmasabb volt mint eddig.
Hamarosan pedig hozom a folytatásról is az ajánlóm.🫢
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat