Az időkapu Néggyel egy nyílj ki sorsszerűen, A mottót négyből háromban leld meg, A négy közül kettő a halálba vezet, S csak egy a négyből visz oda le. Ulysses Moore Három szenvedélyes kalandvágyó gyerek: Jason, Julia és Rick. Egy villa a szilaszirt tetején, tele rejtélyes bezárt szobákkal. Egy szekrény mögé rejtett ajtó, amit sehogy sem lehet kinyitni. Ám a gyerekek elhatározzák, hogy mégiscsak kinyitják. Bármi áron… Jason mozdulatlanul állt a lépcső alján, és hallgatózott. Egy kósza légáramlat különös, távoli zajokat hozott felé: bútornyikorgást, szélzúgást, állatok lépteinek zaját. Az elmúlt héten Jason már többször is gondolt rá, hogy a Villa Argo bútorai bizony önálló életet élnek. Amint az ember kilép a szobából, egyetlen millimétert mindig arrébb táncolnak. Egyetlen egyet csupán, sohasem többet, nehogy rajtakapják őket. Ezúttal azonban másféle zajt hallott: határozott, gyors léptek koppanását az emeleten. Kővé dermedve állt hát, és mindig idegszálát megfeszítve hallgatózott. Vajon a családból tényleg senki nem vette még észre, hogy valaki más is van rajtuk kívül ebben az óriási házban?