A huszonhat éves Émile fiatalkori Alzheimer-kórban szenved. Az orvosok mindössze két évet jósolnak neki, ő pedig úgy dönt, lemond a kísérleti terápiáról és odahagyja a kórházat, hogy hátat fordítva az aggódó, előre gyászoló és folyamatosan együttérző családnak, barátoknak megszökjön, és egy lakóautóval utazgatva töltse el a hátralévő kevés idejét. Felad egy őszinte és lényegretörő hirdetést, és legnagyobb meglepetésére akad is egy jelentkező. A fekete ruhában, hatalmas kalapban és még nagyobb hátizsákkal felbukkanó Joanne titokzatos és hallgatag, nem kérdez és nem beszél, mégis szinte magától értetődő természetességgel ül be az autóba és szegődik Émile mellé. Fantasztikus és szépséges utazás veszi kezdetét, egy olyan kaland, amelynek minden egyes állomása újabb élményeket, újabb találkozásokat tartogat, és amely során a természet, az életöröm, a szépség, a szerelem és a barátság felfedezése révén Émile-nek sikerül kibújnia a halál öleléséből, és megszabadulnia az egész lényét gúzsbakötő félelemtől és fájdalomtól.
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Az ég minden kékje a legtöbb olvasó szerint mélyen megindító, fájdalmasan szép és emlékezetes olvasmány. A komoly témák, a szeretet, a veszteség, az önismeret és a jelen pillanat megbecsülése sokakban erős érzelmi visszhangot keltett, többen sírtak rajta, és még hosszú ideig gondoltak rá az olvasás után.
Különösen dicsérték a hiteles, szerethető karaktereket, a lírai hangulatot, a részletgazdag tájleírásokat és a könnyed, mégis tartalmas nyelvezetet; a hangoskönyv narrációját is sokan kiemelkedőnek találták. Ugyanakkor több olvasónak lassúnak vagy vontatottnak tűnt a kezdés és a középső szakasz, a terjedelmes leírásokat pedig néhányan túlzónak érezték, és akadt, akit a történet egyáltalán nem tudott megszólítani. A könyv elsősorban azoknak ajánlható, akik a melankolikus, befelé forduló, érzelmileg megterhelő, mégis reményt és életigenlést kereső történeteket kedvelik, és szívesen haladnak ráérősen egy elmélyült olvasmányban.
Vannak könyvek, amiket egyszerűen elolvasunk… és vannak, amelyek valahogy velünk maradnak.
Az ég minden kékje számomra egy ilyen történet. Egy utazás nemcsak a világban, hanem önmagunkban is. A veszteségről, a fájdalomról, az újrakezdésről, és arról, hogy talán a legnehezebb pillanatainkban is ott lehet valahol egy új kezdet.
Megérintett, elgondolkodtatott, és közben arra emlékeztetett, hogy az élet törékeny, mégis tele van olyan pillanatokkal, amelyekért érdemes továbbmenni. 🌿
Egy könyv, amit nemcsak a szemünkkel olvasunk, hanem egy kicsit a szívünkkel is. 💙
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Szívbemarkoló. Tartottam a könyv olvasásától ,mert a vélemények elég megosztóak voltak. De azt kell mondjam engem lenyűgözött, tele érzelmekkel, fájdalmakkal-boldogsággal. Egy igazi utazás. Egy kis útmutató az élethez. Élvezzük a jelen pillanatokat és lássuk a csodás dolgokat magunk körül. Szívből ajánlom.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Jó a téma, jók az idézetek, jó a mondanivalója is. Nagyon gyenge a nyelvezete, mint a lebutított regényeknek, hogy mindenki megértse. Kár, mert nagyon jó könyvet lehetett volna írni.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat