Ikrek vagyok. Impulzív. Kíváncsi. Makacs. Ikertestvér. Egy olyan trón örököse, amiről semmit sem tudok. És mint kiderült, tündér vagyok. De természetesen nem ilyen egyszerű a dolog - születési jogom elhódításához nem kell mást tennem, mint hogy bizonyítsam, én vagyok Szolaria legnagyobb hatalmú természetfeletti lénye. Ha úgy vesszük, ez igaz is, hiszen a Vad Király lánya vagyok. De az apró betűs részből kihagyták, hogy a királyság minden egyes tündére magának követelné a trónomat, ha megtehetné. Az akadémia, ahova bezsuppoltak, kib*szottul veszélyes és pokolian menő. Vámpírok harapdálják a gyengébb diákokat a folyosókon, a vérfarkasok minden teliholdkor a Jajongó Erdőben csapnak orgiákat, és akkor még nem is beszéltem a szirénekről, akik kifacsarják az érzelmeidet. Ahogy arról sem, hogy a borzasztóan dögös főmágia-professzorom fogdabüntetései után a túlélők terápiára szorulnak. Az órák tök érdekesek, főleg, ha élve vészeled át őket. No és az Ikrek csillagjegy, amivel az egészet kezdtem? Ez határozza meg az elemi mágiámat, és befolyásolja a sorsomat, szóval bele kell vetnem magam az asztrológiába, ha el akarom látni az osztálytársaim baját, ami amúgy a tanmenet része. A legnagyobb problémám a sárkányivadék, akinek láttán hevesen nyáladzani kezdek, és aki a trónomra ácsingózik, ráadásul három pszichó haverjával mindent megtesz azért, hogy pokollá változtassa az életemet. Semmi más dolgom nincs a túlélésen kívül. De lehet, hogy a végzet máshogy gondolja.
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Az ébredés fogadtatása összességében pozitív, bár az olvasók véleménye erősen megoszlik a kidolgozottság és a karakterek hitelessége terén. Sokan dicsérik az asztrológiára épülő, sokféle mágikus lénnyel benépesített világot, valamint a lendületes, könnyen olvasható stílust. A Vega ikrek testvéri kapcsolata és kitartása több olvasót is megnyert magának, miközben a történet érzelmi hullámvasútként, feszültséggel és humorral teli kikapcsolódásként működik.
Többen ugyanakkor lassú vagy elnyújtott felvezetésnek érezték a kötetet, és néhányak szerint a világépítés csak nagy vonalakban bontakozik ki. A fő kritikát a túlzott naivitás, az ismétlődő külsőközpontúság, valamint az akadémiai bullying kegyetlensége és zavaró ábrázolása kapta, míg egyes férfi karaktereket sokan kifejezetten ellenszenvesnek találtak. Könnyed, drámai fantasyként főleg azoknak ajánlható, akik kedvelik a mágikus akadémiákat, a romantasy hangulatot és a túlfűtött konfliktusokat, de a mélyebb, realisztikusabb karakterábrázolást keresőknek megosztó lehet.
Közös olvasás keretein belül ugrottam fejest a sokak által kedvelt Zodiákus Akadémia-sorozat első részébe, és nagyon szerettem volna szeretni ezt a történetet, de ismét belefutottam abba, hogy talán a nagy hype miatt túl magas elvárásokkal kezdtem el az olvasást, és sajnos nem egészen azt kaptam, amire számítottam.
Tory és Darcy egyáltalán nem élnek ideális életet, boldog pillanatból pedig alig tudnak felidézni néhányat. Aztán egy kilátástalannak tűnő nap végén megjelenik a kifejezetten dögös Orion professzor, aki közli az ikrekkel, hogy tündérek, akik mágikus képességekkel rendelkeznek, és ha vele tartanak, elviszi őket a különleges Szolária világába. A lányok maguk mögött hagyják régi életüket, abban reménykedve, hogy végre rájuk mosolyog a szerencse, hiszen ők a régóta keresett Vad Király lányai, és ezzel együtt a jogos trónörökösök is.
Az Akadémiára érve hamar kiderül, hogy a mágia valóban létezik, az örökség megszerzéséért azonban keményen meg kell küzdeniük, ugyanis nem ők az egyetlen örökösök. Négy férfi áll velük szemben, akik aljas eszközöktől sem riadnak vissza, ha az ikrek ellehetetlenítéséről van szó, pedig a lányok a trónra tartanak igényt a legkevésbé. Négy mágikus lény, akik mind erősebbnek tűnnek Torynál és Darcynál. És ha mindez nem lenne elég, ott van még egy csapat őrült és elszánt lány is, akik szintén bármire képesek azért, hogy megkeserítsék az ikrek mindennapjait.
A könyv feléig őszintén azt fontolgattam, hogy félbehagyom, aztán valahol a közepén mégis elkezdett beszippantani ez a furcsa világ. Egy világ, ahol titokzatos üzenetek érkeznek egy ismeretlentől, ahol a horoszkópoknak komoly jelentőségük van, ahol a tarot felfedheti a kevesek által ismert igazságot, és ahol lassan kibontakozik egyfajta fogd meg–ereszd el játék az örökösök között.
Áthatja a történetet egy erős Harry Potter-hangulat, ami engem kifejezetten zavart, és sajnos egyik szereplő sem került igazán közel hozzám, ennek ellenére úgy érzem, hogy a cselekményben még bőven rejlenek lehetőségek. Egyrészt kíváncsi vagyok, merre haladnak tovább az események, és mit tartogatnak a következő részek, másrészt egyelőre nem érzem azt az átütő lelkesedést, amit a sorozat körüli hype alapján vártam volna.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Jó is meg rossz is bevezető könyvnek. Nagyon tetszik a felépítése, hogy milyen mágia rendszerrel dolgozik. Nyilván ez az első rész (és ha jól tudom nagyon sok részes) szóval nem kell tőle sokat várni, ahogy egyik hasonló terjedelmű sorozattól sem. Sajnos az elején voltak problémáim, hogy melyik iker melyik, mert az írásmódból nehezen lehetett rájönni, de ez lehet csak a fordítás hibája.
És most SPOILER!!!!!
Nem tudtam, hogy nálam letezik trigger pont egy könyvben. Na itt a két lány naivitása az rendesen kikeszített. És nem is az, hogy állandoan megbíztak azokban akik bántották őket (bár az is sok volt már egy ponton), hanem hogy "de jól néznek ki" és nekik ők kellenek. Jezusom. Értem, hogy ez egy könyv és bizonyos szintig talán létezik ilyen ember is aki így gondolkodik.. de ilyen szinten biztos nem. Unalmas volt állandoan azt olvasni, hogy milyen jól néznek ki az örökösök és lenyűgöző az erejük.. oké lépjünk tovább. Remélem azért nem sok részen keresztül kell meg olvasni ezt a vonaglást.
Az extra fejezet valami zseniális volt, pedig először nem örültem neki, de végül szarrá röhögtem magam rajta. Nagyon kellett!
(3,75⭐️)
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat