A családunkért bármire képesek vagyunk. Gyilkossággal vádolták. Most kiszabadult... Egy anya álruhában, a távolból követ végig egy temetést, és gyötrődve figyeli a gyászoló fiait. Nem vigasztalhatja meg őket, és nem fedheti fel előttük a titkát. Tíz évvel korábban, egy átlagos péntek estén Heather lefektette a gyerekeit, és várta, hogy a férje hazatérjen. Nem is sejtette, hogy aznap éjszaka darabjaira hullik az élete. Másnap ugyanis megvádolták a férfi meggyilkolásával. Heather akkor mindenét elvesztette. Most pedig semmitől sem riad vissza, hogy tisztázza a nevét, és visszakapja a gyerekeit... Magabiztos, lebilincselő és hipnotikusan olvasmányos... egy csavarral a végén, amelyre garantáltan senki sem számít. - Lee Child
Az a bajom az Író összes könyvével (hármat olvastam) hogy mindig olyan banális okai vannak a gyilkosságnak. Nagyon jól felépíti a regényeit, kellően adagolja az információkat, nincs túlírva és nincs rengeteg szál. DE! A végén mikor kiderül az igazság olyan bugyuta valahogy az egész. Nincs súlya. Mintha azért ölték volna meg az áldozatot mert piros ruha volt rajta. Szóval az egész olyan súlytalan, csak néz az ember, hogy mi van? Szóval ezért csak a 4 *. Jó lenne ha valami normális indítékokat találna a gyilkosságokra.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat