Knox örömmel játssza a rosszfiú szerepét, az életét pedig épp úgy szereti, mint a kávéját: magában. Egyedül basset houndját, Waylont tűri meg maga mellett. Knox ki nem állhatja a drámát, még akkor sem, ha az egy szökevény menyasszony formájában kopogtat az ajtaján. Naomi persze nemcsak úgy elszökött az esküvőjéről, hanem mentőmisszióra indult, hogy kiszabadítsa rég látott ikertestvérét Knockmeutból, ebből a bárdolatlan városkából, ahol a vitákat hagyományos módon rendezik: némi ütlegeléssel és pár korsó sörrel. Többnyire ebben a sorrendben. Azonban Naomi pechjére gonosz ikertestvére semmit sem változott az elmúlt években. Tina rövid úton meglovasítja testvére autóját és pénzét, cserébe viszont valami teljesen váratlan dolgot hagy rá: egy unokahúgot. Naomi így pénz, autó, lakás és munka nélkül ragad egy teljesen ismeretlen városban, ahol bónuszként egy vadóc 11 évesnek is a gondját kellene viselnie. Knoxnak jó oka van rá, hogy ne bonyolódjon komplikált kapcsolatokba és ne kezdjen zűrös nőkkel. De miután Naomi élete épp lassított felvételben omlik össze előtte, legalább annyit megtesz, hogy kihúzza őt a csávából. Amint aztán Naomi összeszedi magát, visszatérhet nyugodt, magányos életéhez. Legalábbis ez a terv - egészen addig, amíg valódi veszély nem üti fel a fejét. Lucy Score lehengerlő romantikus komédiája az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere.
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Az Amin sosem leszünk túl összességében könnyed, szórakoztató kisvárosi románc, amely sok olvasót gyorsan magával ragadott. Különösen a humor, a csipkelődő párbeszédek, a grumpy–sunshine dinamika és a főszereplők közötti erős kémia kapott sok dicséretet, ahogy a hangulatos közeg és a szerethető mellékszereplők is.
Többen érzelmesnek, kikapcsolónak és nehezen letehetőnek találták, miközben néhány olvasó szerint a terjedelem indokolatlanul nagy, a kezdés döcögős, a történet pedig helyenként kiszámítható vagy klisés. Megosztotta a közönséget a főszereplők viselkedése, a kapcsolat gyors változása, a túlzott káromkodás, valamint az, hogy a rejtélyesebb szál nem mindenkinél hozott valódi nyomozós hangulatot. Leginkább azoknak ajánlható, akik szeretik a felnőtt szereplőkkel dolgozó, humoros és érzelmes romantikus történeteket, némi feszültséggel és fűszeresebb jelenetekkel.
A végére kicsit untam, de egyszer el lehet olvasni. Nem az a kötet ami után alig várom, hogy elkezdjem a folytatást. Tetszettek a karakter leírások, helyenként a humor mennyisége is bejött. Ritkán nevetek fel hangosan könyvön, de ezen sikerült párszor! A spicy részek tetszettek, nem voltak durvák.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
“Az se érdekelt volna, ha ez a seggfej egy sorozatgyilkos kannibálnak néz. Köztem és a koffeinem között állt.”
Ez a könyv tipikusan azok közé a könyvek közé tartozik számomra, amikhez én csak a nagy hype után, évekkel később jutok el, mert a nagy hype idején valahogy egyáltalán nem vonzott. Egy hónapja kb, teljesen random találtam rá Voiz-on, és úgy gondoltam, hogy miért is ne kezdhetném el.
Hát érdekes volt, mit ne mondja… Én valamiért (gondolom a cím miatt) úgy gondoltam, hogy egy mély mondanivalóval rendelkező könyvről van szó… hát, nem igazán. Bár amikor azt a kifejezést hallottam benne, hogy “tömegpusztító fegyver”, egy erotikusnak szánt jelenetben, akkor azért tényleg mélyen elgondolkoztam az életemen.
Számomra egy sima, inkább pihentető, és néhol szórakoztató romantikus könyv volt. Meg volt benne szinte minden klisé, morcos férfi karakter, mindenkivel is törődő női főszereplő, stb stb…
Ha egy kis kikapcsolódásra vágysz, és egy olyan könyvre, akiben igazából túl sok csavaron nem feltétlen kell gondolkozni, akkor ez a te könyved. Vicces, romantikus, és egy minimális mennyiségű 🌶️ kíséretében.
❓ Ti olvastátok már? Ha igen, hogy tetszett? Ha nem, tervezitek? ❓
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat