Ő az árnyék, aki mindenhová követi. Az árnyék, aki sosem kér engedélyt, és akinek a határok pusztán akadályok, amiket kegyetlenül söpör el, ha kell. Számára az erőszak nem csupán eszköz, hanem művészet, a félelem pedig a legjobb fegyvere, amellyel elveszi a választás lehetőségét. Attól a pillanattól kezdve, hogy meglátta őt, meg akarja szerezni. A távolság, a figyelmeztetések, a félelem és az ellenállás - mind hasztalan. Semmi sem áll az útjába. Hiába próbál menekülni, minden próbálkozásával csak még erősebbre fonja maga körül a szorítását. Megszállottá vált, és ha egyszer valakit magának akar, azt soha többé nem ereszti el. Számára ez nem egyszerű vonzalom... Ez birtoklás. Egy veszélyes, vészjósló játék, ahol az egyetlen tét, hogy meddig bír ellenállni, mielőtt teljesen elnyeli őt a sötét és elkerülhetetlen végzet. Az ördögi kísértés szele minden érzéket elhomályosít, és egyedül az árnyék szívverése hallatszik, ahogy egyre közelebb ér...
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Aki bújt, aki nem... fogadtatása összességében lelkes, de az olvasói vélemények jelentősen eltérnek. Sokan magával ragadó, érzelmes dark romance-ként élték meg, amely egyszerre humoros, intenzív és felkavaró, míg mások a kidolgozatlanság és a műfaji hasonlóságok miatt csalódtak benne.
A legtöbb dicséret Damien összetett, fejlődő karakterét, a főszereplők közötti erős kémiát, valamint a laza, humoros nyelvezetet illeti; több olvasó szerint a brutális és erotikus jelenetek is hatásosan működnek. Visszatérő kritikaként jelent meg a lassú vagy egyenetlen tempó, az ismétlődő és túlrészletezett részek, a sok belső monológ, illetve Aurora időnként naivnak vagy logikátlannak tűnő viselkedése. A könyv leginkább azoknak ajánlható, akik kedvelik a provokatív, sötét hangulatú romantikus történeteket, az erős trigger warningokat és a szélsőséges érzelmi hatást, a feszesebb szerkezetet kereső olvasóknak viszont megosztó lehet.
Az első pár fejezet még egészen tetszett, Aurora is szimpatikus volt, de itt kb ki is fújt az érdeklődésem. 👻 A háttértörténetek bár meg lettek említve, nem igazán tudtam kapcsolódni a szereplőkhöz, és valós karaktereket sem találtam… Párbeszédeket, érzelmek ábrázolását meg főleg nem. (Max a CapsLock billentyű használatával jelent meg némi feszültség egy-egy szereplőnél.🤡)
Ahogy olvastam, egyre inkább azt éreztem, hogy a történet nem halad sehova. Többször azon kaptam magam, hogy csak pörgetem az oldalakat, viszont nem éppen a jó értelemben… Ugyanazokat a leírásokat olvastam újra és újra, minden egyes szekrényből történő zokni kivétellel és logikai bakival 😒 egyre csak távolodtam az egésztől, a végére pedig már egyáltalán nem érdekelt semmi, gyorsolvasásra váltottam és próbáltam a kötet végére érni.
Költői kérdés: Miért gondolják azt az írók, hogy tárgyak oda nem illő használatától lesz dark romance egy könyv? 😩🔨 El tudok vonatkoztatni egy ilyen zsánerben íródott történet és a valóság párhuzamától/ellentéteitől, vagy éppen a morális értékek másságától, DE… nem ez adja meg a DR hangulatot. 🤔 Az ilyen jelenetek max ráerősítenek arra a sztereotípiára, amivel én is sokszor egyetértek: gyerekes, tini lányokat zavarba hozó, bagatell jelenetek sokasága, amik nem egy bizonyos hangulat megteremtését szeretnék elérni, inkább csak minél nagyobbat mondanak, mert azt hiszik, majd ezzel tűnnek ki igazán a tömegből. 🫠🫥
Többet vártam ettől a könyvtől, szerettem volna szeretni, főleg az olvasás előtt látott hatalmas hype miatt vagyok letaglózva, hiszen mindenhonnan azt hallottam, hogy zseni ez a történet… 🤯 Az 1,5 csillag a borítóra ment + arra a pár jelenetre, ami elfeledtette velem egy pillanatra a kínkeserves szenvedést amit olvasás közben átéltem.💔
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
❀ Mikor az írónő bejelentette a könyvet, alig vártam, hogy a kezemben legyen! 3 nap alatt olvastam ki, de csak azért, mert nem akartam, hogy vége legyen😂
❀ Auróra személyisége nagyon tetszett, bele való kiscsaj, aki nem fél a lehetetlentől. Az, hogy grafikusnak képzelte el az írónő pedig még inkább tetszett – ilyen állásról nem nagyon olvastam könyvekben😅
Sajnáltam a múltját, amit át kellett élnie az apja miatt. Ahogy haladt a történet, egyre jobban mutatta, hogy mennyire is képes szeretni valakit, akit közel enged magához.
❀ És igen... Kövezzetek meg, de nekem Damien egy komfort karakter lett🫣
Megszállott lett a csaj iránt, mert leöntötte kávéval? PIPA!
Sztalkolta őt szinte mindig, amikor tudta? PIPA!
Mindenkit eltett láb alól, akik a csajt veszélybe sodorták volna? HATALMAS PIPA! 🤣
Tetszett, hogy mennyire megszállott a lány miatt és hogy mindent megtett azért, hogy mellette legyen.
Tekintsünk el attól, hogy veszélybe is sodorta párszor, de ettől függetlenül mindig megmentette. Az ő múltján meg kifejezetten sírtam! Ha itt lett volna mellettem, szerintem nagyon szorosan magamhoz ölelem. A goromba és bunkó személyiség mögött egy igenis törődő és kedves személy húzódik meg, aki nem mutatkozik meg akárkinek❤️🩹
❀ Amikor az epilógushoz értem, azt hittem rosszul leszek! Max 10-12 oldal volt hátra és azt hittem itt a vég!🥹
Senki sem lesz boldog, sad ending lesz és BUMM, vége a könyvnek.
Azon a ponton tényleg elkezdtem sírni, de csak azért, mert valamilyen szinten happy ending lett😭
❀ Dark romance kedvelőknek igazán ajánlom, ha még nem olvasta valaki.
❀ Spicy jelenetek: 5/🌶🌶🌶🌶
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat