Történet a zenéről, a gyógyulásról és a szerelem mindent legyőző erejéről. A tizenkilenc éves Cromwell Dean az elektronikus tánczene feltörekvő csillaga. Emberek ezrei rajonganak érte, de senki sem ismeri igazán. Senki sem látja, mit rejt a szíve. Egészen addig, amíg fel nem bukkan a lila ruhás lány. Ő átlát a fú által emelt falakon, egészen a lelkében tátongó ürességig. Amikor Cromwell maga mögött hagyja Anglia szürkeségét, hogy a forró Dél-Karolinában zenét tanuljon, a legkevésbé sem számít arra, hogy újra látja őt. És arra végképp nem, hogy folyton ez a lány jár majd az eszében, akár egy végtelenül ismétlődő dallam. Bonnie Farraday a zenéért él. Minden hangot beenged a szívébe, és nem érti, hogyan lehet, hogy valaki, aki annyira tehetséges, mint Cromwell, képes elzárni magát ettől. A fiú a múltja elől menekül, ezt pedig Bonnie is tudja jól. Próbálja távol tartani magát a útól, de valami újra és újra visszahúzza hozzá. Bonnie-tól újra berobbannak a színek Cromwell sötét világába. Cromwell az a zene, amitol Bonnie szíve kihagy egy ütemet. De amikor árnyék vetül Bonnie életére, Cromwellnek kell fényt hoznia – úgy, ahogy csak ő képes rá. Segítenie kell megtalálni a lány törékeny szívében elveszett dalt. A remény szimfóniájával. A szerelem szimfóniájával. A közös szimfóniájukkal.
Számomra Tillie Cole két dologra mindenképpen garancia: az éjszakába nyúló olvasásra és a sírásra.
Ha szereted Cole romantikus-realisztikus történeteit, ezt se hagyd ki. Ezernyi érzelemmel átszőtt a történet a zenéről, a színekről, a gyógyulásról. Ez a regény valójában a szeretet tökéletlenül tökéletes szimfóniája.
Ez volt a 143.könyv amit olvastam és ez volt az 5. amin zokogtam.... Imádtam az elejétől fogva, fájdalmas és gyönyörű, könnyek nélkül lehetetlen végig olvasni, ha egy jót akarsz sírni mindenképp olvasd el.. 😪😪😪💚
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat