Elsie Hannaway elméleti fizikust végül utoléri számtalan élete. Nappal tanársegéd, rengeteget gürizik és termodinamikát tanít abban a reményben, hogy állandó állást kap. Más napokon Elsie úgy pótolja ki nem létező fizetési csekkjét, hogy felajánlja a szolgálatait kamubarátnőként, felhasználva tökéletesre fejlesztett "emberek kedvére tevő" képességét, hogy azt a verzióját alakítsa, amelyikre az ügyfélnek szüksége van. Legyünk őszinték, ez így elég klassz; aztán a gondosan felépített Elsie-verzum darabokra hullik. Mert Jack Smithről, a kedvenc ügyfele bosszantóan vonzó és arrogáns bátyjáról kiderül, hogy ő az a kőszívű kísérleti fizikus, aki tönkretette a mentora karrierjét és az összes elméleti fizikus hírnevét aláásta. És ő az a Jack Smith, aki az MIT fizika tanszékét irányítja, és Elsie és álmai munkája közé áll. Elsie felkészül a tudományos szabotázs totális háborújára, de... azok a hosszú, mélyreható pillantások... Hogy ha a férfival van, akkor nem kell másnak lennie, mint önmagának? Amikor kísérleti pályára áll, vajon készen áll a szerelemmel kapcsolatos legféltettebb elméleteit átültetni a gyakorlatba?
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Az olvasók többsége szerethető, könnyed és szórakoztató romantikus olvasmányként írja le A szerelem elméletét, amely sokak szerint gyorsan olvastatja magát. Különösen gyakran dicsérik az okos humort, a tudományos közeget és a két főszereplő közti erős kémiát, valamint az érzelmi önismeret és a kommunikáció témáját. Többeknek Elsie bizonytalanságai és alkalmazkodási kényszere kifejezetten ismerősnek hatott, míg Jack nyílt, támogató karakterét sok olvasó üdítőnek és vonzónak találta.
Ugyanakkor a fogadtatás nem egységes: egyesek szerint a humor idővel erőltetetté válik, a főhősnő önmarcangolása pedig irritáló lehet. Visszatérő kifogás a lassú vagy helyenként monoton tempó, a hasonló karakter- és történetminták, illetve a párbeszédek ritmusát megtörő mondatszerkesztés; a fizikai szakszókincs néhányaknak nehezen követhető volt. Összességében azoknak ajánlható, akik szellemes, érzelmes és tudományosan színezett romantikára vágynak, és nem zavarja őket az írónő jellegzetes stílusa, ismétlődőbb karakterdinamikája és a bőséges humor.
Számomra ez egy borzasztó könyv volt,nem tudom miért, de annyira szenvedve olvastam végig.
Maga a történet elképzelése jó, és izgalmasnak tűnik, viszont én azt éreztem az egész könyv olvasása során, hogy az írónő minden egyes mondatba bele szeretett volna vinni valami humort, ami még a történet elején egészen vicces volt,azonban a közepe fele már borzasztóan irritáló volt.
Emelett pedig nem haladtunk egyáltalán a cselekménnyel, és szerintem, ha az olvasás közben pl.100 oldalt előre lapoztam volna, szinte biztos ,hogy ugyanott tartott volna a cselekmény.
Sajnos ezek miatt egyáltalán nem jött be ez a könyv, pedig rengeteg helyen pozitívakat olvastam róla és nagy bízalommal kezdtem bele.
Összességében nekem 3 csillag, azt is azért, mert valamennyire a romantikus részek jók voltak.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Nagyon szenvedtem. Az alapötlet jó, a stílus is tetszik, de Elsie nyafogása túltett Violet Sorrengailen is. Néha a falat kapartam. Azt hiszem, picit pihentetem az írónőt.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat