A Rengeteg, az Ezüstfonás és a Solomancia-trilógia szerzőjének új kisregényében egy fiatal boszorkány próbálja visszafordítani az átkot, amellyel a fivérét sújtotta. Celia varázsereje azon a napon ébredt fel, amikor bátyja, Argent, elhagyta az otthonukat. A lány dühében és csalódottságában megátkozta a bátyját, hogy szeretet nélkül élje le életét, nem is sejtve, hogy gyerekes dühkitörését mágia teszi végzetessé. Miközben Argent szerelem helyett dicsőséget és hírnevet hajszolva kóborol a háború dúlta világban, Celia mindent megtesz, hogy megtörje az átkot, amivel ő maga sújtotta a bátyját. Már fiatal nővé cseperedve szerez tudomást a népe és a halhatatlan nyárszerzetek közti időtlen idők óta tartó harc valódi okáról, és először csillan fel a reménysugár: talán a másik fivére segítségével felszabadíthatja az idősebb bátyját az átok alól, és egyúttal gyógyulást hozhat a nyári háború által kettészakított világnak.
Celia kegyetlen átokkal sújtja legidősebb bátyját, aki ennek köszönhetően szerelem nélküli életre kárhoztatott...
A történet középpontjában három testvér áll, akik saját problémáikkal, illetve rossz döntéseikkel próbálnak megküzdeni, szembenézni. Hármuk útkeresése során sokkal fontosabb dologra bukkannak, a testvéri szeretetre és gondviselésre.
Nagyon szerettem ezt a könyvet, habár úgy gondolom, hogy nem hibátlan. Egyrészről a nyárszerzeteket néha indokolatlanul együgyűnek éreztem, emiatt olvasóként nem éreztem valódinak a fenyegetést irányukból. A másik problémám a könyv rövidsége, hiszen ezáltal a vége nekem picit túl gyorsan le lett zárva. Szívesen olvastam volna tovább a könyvet, hiszen nagyon szerettem az atmoszféráját.
Viszont a fenti két problémám leszámítva egy nagyon kedves olvasmányélmény volt, hiszen a testvéri szeretetről és az áldozathozatalról szólt.
Nekem személy szerint nagyon tetszett és véleményem szerint a kötet legnagyobb erőssége az, ahogyan végig követjük Celiát ahogyan egy önző kislányból teljesen átszellemül és törekszik a múltban elkövetett hibájának jóvátételén, miközben fiatalabb bátyjával is megváltozik a viszonya.
A testvéri szereteten kívül egyébként nagyon tetszett a rövid múltbeli kitekintés, ahol megismerhettük, hogyan győzedelmeskedett Veris furfanggal a nyárszerzetek felett.
Ennek a könyvnek köszönhetően visszataláltam Naomi Novik könyveihez. A Rengeteg és az Ezüstfonás c. könyveit még a megjelenéskor olvastam és nagyon szerettem mindkettőt, de valahogy az évek alatt teljesen elsodródtam munkásságától, ami hatalmas hiba volt. Úgy gondolom, hogy sokkal több figyelmet érdemelne, mint amit kap a hazai könyvpiacon, hiszen a könyvei nagyon különleges, egyedi hangulatot teremtenek.
Nem szoktam erre kitérni az ajánlóimban, viszont nem tudok elmenni a tény mellett mennyire festői szépségű lett a hazai borító. Nagyon szép munkát végzett a borítótervező grafikus.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat