"Madridban nemigen ölik egymást az emberek" - Susanát mégis holtan találják. A lányt az esküvője előtt kínozták meg brutálisan, ugyanolyan módszerrel, ahogy a húgát is meggyilkolták hét évvel korábban. Csakhogy a feltételezett gyilkosa azóta is rács mögött van... Elena Blanko felügyelőhöz, a különleges ügyek egységének vezetőjéhez kerül az eset, ahhoz a részleghez, amit a legkegyetlenebb gyilkosságok megoldására hoztak létre.
A történet középpontjában Susana Macaya esete áll: a fiatal roma származású nőt nem sokkal az esküvője előtt holtan találják, brutálisan meggyilkolva, a holttest állapota pedig annyira sokkoló, hogy a fejében légy lárvák vannak, melyek szétrágták az agyát. A legfélelmetesebb az egészben, hogy pontosan ugyanígy végeztek a nővérével is hét évvel korábban. Az akkori gyilkost már elítélték, ezért Elena Blanco nyomozónő és a madridi rendőrség különleges egysége azt próbálja kideríteni, hogy egy utánzó gyilkossal van-e dolguk, vagy annak idején rossz embert zártak börtönbe, mert ha az igazi tettes szabadlábon van, bármikor újra lecsaphat.
A nyomozás Madrid sötétebb utcáin zajlik, miközben időről időre egy fiatal fiú múltbéli traumáiba is bepillantunk, ezek a szálak pedig lassan, mesterien fonódnak össze. A könyv kíméletlen és felkavaró, a brutalitás nem öncélú, ezért is fogják imádni azok, akik Chris Carter brutális thrillereit szeretik. Elena Blanco kemény, mégis nagyon emberi főszereplő, aki saját démonaival is küzd, miközben az ügyet próbálja megoldani.
Az egész regényből árad a spanyol virtus: Madrid komorabb hangulata, a szereplők temperamentuma és a kulturális közeg mind hozzátesznek a feszültséghez. Ráadásul a Carmen Mola név mögött nem egyetlen író áll, hanem három szerző, akik hihetetlen összhangban dolgoztak együtt.
Alig várom a folytatást, és nagyon remélem, hogy a General Press kiadó a sorozat többi részét is elhozza majd magyarul.