Egy Boeing 777-es száll le a JFK repülőtéren, de hirtelen lefékez az aszfaltcsík kellős közepén. A sötétítők lehúzva. Az áram elment. A kommunikációs összeköttetés megszakadt. A földi személyzet tanácstalan, ám ekkor segélykérő üzenet érkezik. Dr. Eph Goodweather, a Kanári projekt névre keresztelt, biológiai fenyegetéseket vizsgáló gyorsreagálású csoport vezetője fogadja a hívást, és azonnal a géphez siet. Amikor körülnéz a fedélzeten, megfagy benne a vér. Spanyol Harlem egyik zálogházában az egykori egyetemi tanár és holokauszt-túlélő, Abraham Setrakian érzi, hogy történt valami. És tudja, hogy elérkezett az idő, hogy háború készülődik. Amikor a vámpírvírus, amely már New Yorkot is megfertőzte, elharapózik az utcákon, megkezdődik a gigantikus méretű háború. Ephnek, akit Setrakian és egy szedett-vedett csapat segít a harcban, meg kell fékeznie a járványt, és meg kell mentenie a városát - a várost, ahol a felesége és a fia is lakik -, mielőtt még túl késő.
Ez igye egy 2018-as szerzemény... Amikor zsákbamacskaként megvettem ötletem se volt mi lehet benne, de ez volt a legvastagabb kötet az akkori Könyvhéten a Könyvmolyképző Kiadónál. 😅 Otthon rájöttem, hogy bár vámpíros, nem igazán az én zsánerem...
Kb 3 éve elkezdtem egyszer, de 50 oldal után félbehagytam... 😅
Egyszerűen nem kapott el. Idén eldöntöttem, hogy minden félbehagyott könyvet újra előveszek, mert valószínűleg csak nem voltam elég kitartó... Eddig 2-ből 2-t ki is pipáltam. Az első a Sosehol nem volt túl földrengető élmény... Viszont ez 5 csésze, nem tudok mást mondani... A történet New Yorkban játszódik és végig le voltam nyűgözve... Az a kutatómunka, amit ez a két szerző belefeccölt ebbe a kötetbe igazán megdobogtatta a szívemet. Imádtam a napfogyatkozás során csepegtetett háttér infókat, a patkányok leírásait és a patológia beszámolókat. Fan fact: több mint két évet dolgoztam a szövettani laborban, ami a patológiai osztály része, szóval totál bennfentesként éltem ezt meg.
Akartam levonni csészét, de végül nem tettem... Nekem irrelevánsan sok szemszög volt, de értem, hogy így akarták bemutatni a vírus gyors terjedését. Viszont egy idő utána elvesztem, hogy az adott városrészhez ki tartozik... A főhőseink Nora Martinez, Ephraim Goodweather és Abraham Setrakian, illetve a Mester. Szerettem az idős zsidó professzort, de Eph és Nora is renek páros voltak, bár Nora nem volt túl aktív szereplő, nekem inkább úgy tűnt, hogy ő csak követi a főnökét/szeretőjét, mert halál szerelmes. Viszont számomra az abszolút visszavonhatatlanúl kedvenc Augustin 'Gus' Elizalde volt. A 18 éves mexikói fiú, aki egy kis könnyű pénzért elszállította a Mester koporsóját a város szívébe tudtán kívül. Az ő részeit vártam a legjobban... A kötet végén még az elrablása... 😳 Hát kíváncsi vagyok rá, hogy hogyan alakul a sorsa a trilógia folytatásában...
Imádom, hogy a vámpírság vírusként van definiálva és hogy az átváltozott emberek pedig a rágcsálók viselkedési mintázatát követik.
Bevallom a 6 másik ős vámpírról szívesen olvastam volna még. Illetve a Klánok cínű fejezet is rövidke lett, de nagyon jól van ábrázolva, hogy nem minden ős vámpír olyan mint a Mester és hogy a 3 ős vámpír felveszi a harcot a hetedik testvérükkel. Szóval kíváncsi vagyok a folytatásra. Arra viszont előreláthatólag decemberig várnom kell, de be van tervezve, hogy lezárom a trilógiát idén.
Egy biztos Guillermo del Toro könyveihez ezentúl bátrabban nyúlok majd.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat