Kisvárosi idill, retró kincsek és egy hidegvérrel kitervelt gyilkosság Budafok szívében. Hanna imádja a régi tárgyakat, a rendet és a számokat, pontosan tudja, hány pohár van egy készletben és hány lámpa vár gazdára a raktárában. Ezen a nyáron élete nagy mérföldkövéhez érkezik: nagyszüleitől örökölt promontori házában végre megnyitni készül saját retró és vintage boltját üzlettársa és jó barátja, Olivér segítségével. A lázas előkészületeket és a békés hétköznapokat azonban egy csapásra felborítja egy váratlan felfedezés. A régi sörgyár udvarán rendezett vásár reggelén a kutyáik egy holttestre bukkanak a raktárban: a csapat legkiállhatatlanabb, mindenkit gátlástalanul elnyomó árusát valaki tíz virágmintás napágy alá rejtette – holtan. Niemayer Dezsőt senki sem siratja különösebben. A nagyszájú, mindenkit kioktató kereskedőnek több ellensége volt, mint barátja. A rendőrség nyomozni kezd, de Hanna képtelen kiverni a fejéből az ügyet. Minél jobban megismeri a vásári közösség tagjainak titkait, sérelmeit és hazugságait, annál világosabbá válik: szinte mindenkinek volt oka gyűlölni az áldozatot. Miközben a Duna-parti borváros különös figurái, eltűnt tárgyak, régi történetek és két négylábú segítő is belekeveredik a nyomozásba, Hannának rá kell jönnie, hogy a múlt emlékei nemcsak kincseket rejthetnek, hanem gyilkos titkokat is. A kékvirágos napágyak esete a Promontori bűnesetek-sorozat első kötete: hangulatos, humorral átszőtt krimi egy különleges közösségről, ahol minden tárgynak története van – és néha egy holttestnek is.
Én nagyon szerettem az elejétől kezdve. Szerethető főszereplők, kellemes, hangulatos környezet. Jól esett egy olyan krimit olvasni amiből hiányzott a sötét erőszak. Az amatőr nyomozók ténykedése engem szórakoztatott. Igazi cosy crime.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
A szereplők aranyosak voltak és egy olyan világot ismertettek meg, ami számomra még ismeretlen volt. A nyomozati szál eléggé gyérre sikerült és inkább a tárgyakon volt a hangsúly, de logikusan volt minden felvezette és tetszett a cozy kikövetkeztethető jellege. A fejezet címek pedig számomra egy plusz pont.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
A szekszárdi borvidék és a lakásfelújítással egybekötött amatőr nyomozás után Patkó Ágnes ezúttal Budafokra és a retro tárgyak, zsibvásárok és bolhapiacok világába kalauzol minket. Véletlenszerűen felbukkanó holttestből és lelkes “nyomozókból” itt sem lesz hiány.
Aki szereti a “cosy crime” műfajt, kedvelni fogja a szerző könyveit.
Jópofa kis történet, a borok helyett most retro tárgyakból kapunk egy kis gyorstalpalót, melyek közül több apróság ismerős lehet nagymamáink házából (vagy akár a mai napig megtalálhatók lehetnek otthonainkban). Nekem ezúttal sikerült megfejtenem az elkövető kilétét is. :))
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat