A Viktória-korabeli London mágiával átszőtt alvilágában Tessa Gray végre biztonságban érezheti magát az árnyvadászok körében. Ez a biztonság azonban múlandónak bizonyul: a Klávé szakadár tagjai terveket szőnek Charlotte leváltására az Intézet éléről. Ha Charlotte elveszti a pozícióját, Tessa az utcára kerül, és könnyű zsákmánya lesz a titokzatos Magiszternek, aki saját sötét céljai érdekében akarja felhasználni Tessa képességeit.
Borzasztó sokáig olvastam ezt a könyvet, de ez egyáltalán nem az ő hibája. Egyszerűen csak szörnyű FOMO kapott el időről-időre, hogy más, újabb megjelenéseket olvassak vagy csak valami könnyű, nyári romantikust. Pedig ennek a könyvnek olyan zseniális hangulata van, annyira sok eseménnyel, nagyszerű karakterekkel! Továbbra is úgy gondolom, hogy a Pokoli Szerkezetek trilógia sokkal jobb, mint a Végzet Ereklyéi sorozat.
Will ebben a részben abszolút kedvenc Árnyvadász univerzum pasim lett, Tessa pedig (bár hoz hülye döntést), sokkal szimpatikusabb karakter, mint Clary.
Alig várom, hogy folytassam!
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Talán az egyik leghullámzóbb könyv, amit valaha olvastam, cselekmény-minőségben. A nyomozás jó, a mellékszereplők mélyítése, részletes múltja, a karakterkonfliktusok jók. A világépítés egyre pazarabb. De a szerelmi évődés, vívódás, és a fizikai kontaktusok kiborítóak. Értem, árnyvadászok, nem vonatkoztak rájuk úgy a kor erkölcsi normái… De könyörgöm, mér' nem? Ha már viktoriánus kori London, vonatkozzon. Emiatt főleg egyre ellenszenvesebb a Tessa-Jem szál, és még mindig Will mellett foglalok állást. A kevesebb néha több, annyival jobb lenne, ha nem lenne ennyire mélyítve a Jemmel való kapcsolata. Kicsit idegőrlő, hogy sokkal nem tudtunk meg többet Tessáról, meg a származásáról, eléggé elhúzódik ez a szál. Viszont, bár elvileg már nem a korosztályomat megcélzó a történet, még mindig fenn tartja az érdeklődésemet a folytatás iránt.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat