A dzsungel árnyai

Ez volt az első könyvem az írónőtől, de az is biztos, hogy nem az utolsó. Fogok még olvasni tőle, hiszen nagyon megfogott a stílusa. Már az elején leszögezem, hogy engem is elért a Crosby hatás.

A dzsungel árnyai nem egy könnyed történet. Teli van feszültséggel, folyamatosan újabb és újabb kérdések merülnek fel benned. Számomra ez a könyv tipikusan az volt amikor azt mondom, hogy „oké, csak még egy fejezetet” és órák telnek el,hogy nem teszem le a könyvet.

A karaktereket nagyon megszerettem. Tyler Crosby totál megvett magának Szerettem azt, hogy a testvéreivel is voltak közös jelenetek. Személyiségével, cselekedetivel felkerült a kedvenceim közé.

Layla karaktere is belopta magát a szívembe. Annyi kérdés lengte őt is körbe. Alig vártam, hogy mindegyikre választ kapjunk. Szerettem, hogy nem egy félős nő karaktert, hanem egy belevaló csajt kaptunk a személyében. A kémia közte és Tyler között egyértelmű volt.

Látszik, hogy mennyi kutatómunka van a történetben, hiszen olyan alapos leírásokat kaptunk akár a helikopter felszereltségéről, akár a dzsungelről és a benne élő állatokról, hogy az valami elképesztő. Nem csak egy-egy infomorzsát kaptunk, hanem olyan leírásokat amikkel pontosan érezzem, hogy a dzsungel nem játék. Amikor pókokról van szó konkrétan rázott a hideg.

A könyv közepe felé volt pár oldal, aminek a tempója nekem kicsit lassabb volt, de ez semmit nem vont le a történet értékéből.

Amikor kiderült, hogy mi áll a Jungel Horizon Group tevékenysége mögött…Az borzalmasan felkavaró volt számomra, de ezt nem negatívumként értem hanem úgy, hogy rohadtul jól működött és hatással volt rám. Örültem annak, hogy a cselekmény nem lett hamar lezárva, hanem választ kaptunk a kérdésekre.

Tyler és Layla párosa belopta magát a szívembe és az is biztos, hogy a másik két Crosby történetét is elolvasom majd.