Minden sötét, csillag sehol
45 értékelés alapján
Értékelések megtekintése
felhasználó listáján szerepel
Oldalak száma: 526
Európa Könyvkiadó
(2014)
Nyelv: Magyar
ISBN: 9789630796439
Stephen King új kötetének központi témája a bosszú, a megtorlás. Az első és leghosszabb történet helyszíne egy nebraskai tanyaház Hemingford Home-ban. A kisváros King rajongóinak a „Végítélet” című regényből már ismerős lehet: az abban szereplő Abigail anya itt lakott, és az Az című regényben felnőttkorában Ben Hanscom költözik ugyanide. Az „1922” mesterien adagolja a feszültséget, a szörnyű események és a gyarló központi figura sajátos, olykor komikus beszédfordulatai egyszerre rettentő és szórakoztató kontrasztban állnak. „A dagadt sofőr” története újabb és újabb váratlan csavarokat tartogat – itt egy zárkózott írónő vidéki felolvasóestje adja az apropót a horrorisztikus kifejlethez. A „Hosszabbítás jutányos áron” egyik szereplőjéről kiderül, tulajdonképpen ő maga a sátán, a záró történetet pedig – „Egy jó házasság” –, ugyan harmadik személyben, de szintén női nézőpontból láttatja az elbeszélő. Mind a négy írás lebilincselő izgalmakat tartogat, nem véletlen, hogy a már élő klasszikusnak számító King új kötete Bram Stoker-díjat kapott.
Olvasói vélemények összefoglalója
A Minden sötét, csillag sehol négy kisregénye sok olvasó szerint erős, nyugtalanító és megrázó válogatás, amely Stephen King megszokott színvonalát hozza. A történetek középpontjában az emberi természet sötétebb oldala, többek között a bosszúvágy, az irigység, a harag és a trauma áll, miközben a feszültség fokozatosan épül fel. A kötet hangulata kifejezetten sötét és érzelmileg megterhelő, ezért néhány olvasónak szüneteket kellett tartania olvasás közben.
Különösen a lélektani ábrázolást, a kegyetlen témák hatásos kibontását és a feszes szerkezetet dicsérték, bár a négy írás közül nem mindenkinek ugyanaz lett a kedvence. Egyesek szerint valamelyik kisregény lassabb vagy kevésbé átütő, mások pedig egyes részeket zavarónak, túlságosan brutálisnak vagy nehezebben követhetőnek éreztek. Összességében Minden sötét, csillag sehol azoknak ajánlható, akik a komor atmoszférájú, pszichológiailag intenzív és felkavaró King-történeteket keresik.
Különösen a lélektani ábrázolást, a kegyetlen témák hatásos kibontását és a feszes szerkezetet dicsérték, bár a négy írás közül nem mindenkinek ugyanaz lett a kedvence. Egyesek szerint valamelyik kisregény lassabb vagy kevésbé átütő, mások pedig egyes részeket zavarónak, túlságosan brutálisnak vagy nehezebben követhetőnek éreztek. Összességében Minden sötét, csillag sehol azoknak ajánlható, akik a komor atmoszférájú, pszichológiailag intenzív és felkavaró King-történeteket keresik.
További kiadások
Minden sötét, csillag sehol
Értékelések
Értékelés4,6
45 értékelés alapján
5
24 ×
4,5
7 ×
4
14 ×
3,5
0 ×
3
0 ×
2,5
0 ×
2
0 ×
1,5
0 ×
1
0 ×
Bejegyzések
44
Minden sötét, csillag sehol
Stephen King
Szerettem mind a négy kisregényt!
Az első (1922) tűnt a leghosszabbnak, de nem ezt kedveltem a legkevésbé, sajnos kevesebb időm is volt olvasni, ezért megszakításokkal nem volt annyira élvezhető, de volt itt minden, bosszú, magabiztosság, önzőség, stb. Az ember a leggonoszabb, ez mind a négy kötetben lényeges. A fiatalokat sajnáltam, főleg Shannont, de valljuk be Henry pont eleget tett, hogy ilyen végzete legyen, ahogyan Wilfred is „megérdemelte”, a karma dolgozott. Korrekt kopmromisszummal többre ment volna, de pont ez a lényege a regénynek, hogy felhatalmazva érzi magát rengeteg ember, hogy elvegye, amit csak tud. Szegény teheneket, illetve sorsukat ki lehetett volna hagyni a regényből.
A második novella, a dagadt sofőr tetszett úgymond a legjobban, na nem mintha élvezném az ilyen bántalmazásról való olvasást, de amikor főszereplőnk elégtételt vesz, boldogan olvastam. Senki sem jó 100 százalékosan, mindenkiben ott a rossz, csak nem egyformán engedjük szabadjára. A harmadik kötet (hosszabbítás jutányos áron) tetszett a legkevésbé, de teljesen jól bemutatja, mennyire megbízhatatlanok vagyunk, soha nem lehet tudni, barátok közt ki az igaz és ki az, aki csak önös okokból van mellettünk. Az irigység pedig minden kapcsolatot megmérgez, na de most őszintén, ki az, aki nem lenne ilyen akárcsak egy másodpercig? Álszentség lenne azt vallani, hogy egy ember, aki nem él olyan jól, mint szeretné, de barátjának segített, aki emiatt jól él, nem érez egy kis keserűséget. Na meg a másik, az az igazi ördögi jellem, amikor nem hogy érdektelen, de boldog valaki, ha a másiknak rossz, mindezt úgy, hogy közeli barátok.
Az utolsó történet (egy jó házasság) szintén arról szól, hogy soha nem ismered meg a másikat teljesen. Ezzel is meg voltam elégedve, a lezárással is, a megoldással is.
Az első (1922) tűnt a leghosszabbnak, de nem ezt kedveltem a legkevésbé, sajnos kevesebb időm is volt olvasni, ezért megszakításokkal nem volt annyira élvezhető, de volt itt minden, bosszú, magabiztosság, önzőség, stb. Az ember a leggonoszabb, ez mind a négy kötetben lényeges. A fiatalokat sajnáltam, főleg Shannont, de valljuk be Henry pont eleget tett, hogy ilyen végzete legyen, ahogyan Wilfred is „megérdemelte”, a karma dolgozott. Korrekt kopmromisszummal többre ment volna, de pont ez a lényege a regénynek, hogy felhatalmazva érzi magát rengeteg ember, hogy elvegye, amit csak tud. Szegény teheneket, illetve sorsukat ki lehetett volna hagyni a regényből.
A második novella, a dagadt sofőr tetszett úgymond a legjobban, na nem mintha élvezném az ilyen bántalmazásról való olvasást, de amikor főszereplőnk elégtételt vesz, boldogan olvastam. Senki sem jó 100 százalékosan, mindenkiben ott a rossz, csak nem egyformán engedjük szabadjára. A harmadik kötet (hosszabbítás jutányos áron) tetszett a legkevésbé, de teljesen jól bemutatja, mennyire megbízhatatlanok vagyunk, soha nem lehet tudni, barátok közt ki az igaz és ki az, aki csak önös okokból van mellettünk. Az irigység pedig minden kapcsolatot megmérgez, na de most őszintén, ki az, aki nem lenne ilyen akárcsak egy másodpercig? Álszentség lenne azt vallani, hogy egy ember, aki nem él olyan jól, mint szeretné, de barátjának segített, aki emiatt jól él, nem érez egy kis keserűséget. Na meg a másik, az az igazi ördögi jellem, amikor nem hogy érdektelen, de boldog valaki, ha a másiknak rossz, mindezt úgy, hogy közeli barátok.
Az utolsó történet (egy jó házasság) szintén arról szól, hogy soha nem ismered meg a másikat teljesen. Ezzel is meg voltam elégedve, a lezárással is, a megoldással is.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Minden sötét, csillag sehol
Stephen King
Tényleg nagyon sötét volt,de zseniális
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Minden sötét, csillag sehol
Stephen King
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
... és még 41 további bejegyzés
Az összes bejegyzés és értékelés megtekintéséhez jelentkezz be!
Bejelentkezés