Fourth Wing

" Egy nemzedék elegendő, hogy megváltoztassa a szöveget. Aztán egy nemzedék úgy dönt, hogy ezt az új szöveget fogja tanítani. És mire a következő nemzedék felnő, a hazugságból történelem lesz."

Ha jól rémlik ezt a könyvet több mint fél éve vásároltam meg, csak azért mert akciósan nagyon olcsó volt, és igazából nem sok reményt fűztem hozzá, hogy valaha is elolvasom. Túl sok volt a hype körülötte és az ilyesmi mindig egy kicsit szkeptikussá tesz. Végülis 4 napja levettem a polcról és nekiálltam. Nem gondoltam volna, hogy ennyire magába szippant és hogy a közel 800 oldalt ilyen gyorsan magamévá teszem.
Nagyon tetszett, nagyon izgalmas, nagyon olvasmányos. Ez megint az a letehetetlen kategória. Egyetlen problémám volt vele, ami már az Azrael Könyvében is megjelent, az hogy szivesen kihagytam volna belőle azt az öt oldalt amikor kibontakoznak egymás karjában. Pedig nem vagyok egy prűd csávó, de nekem ez, egy elképesztően jó fantasy regényben nagyon nem jön be.
4.5 csillagot kap tőlem. A fél csillagot kizárólag a pornó miatt vontam le. 🤣

Sokat gondolkodtam, hogy hogyan, miként kellene írnom erről a könyvről, amit mindenki IS ismer és imád. Végül úgy döntöttem, hogy a benyomásaimról fogok írni. Az elvárás megvolt, de nem lettem szerelmes.

10 - 15 évvel ezelőtt hatalmas imádattal és odaadással olvastam volna mindent is Mr. Tökéletes arcélű, az igazi shadow daddy, a kemény, de mégis lágyszívű Xaden Riorsonról. Sajnos (vagy nem), már nem tud egy tökéletes megírt izmos pasi levenni a lábamról. Ahogy egy "törékeny" hősnő sem. Hihetetlenül bosszantó volt számomra a Xaden utáni nyálcsorgatás, de már akkor éreztem, hogy ez lesz, amikor először megpillantották egymást. Tudtam, mégis zavartak azok a jelenetek.
Nem értettem, hogy miben is nyilvánult meg Violet extrém törékenysége, nem igazán volt ez megmagyarázva, csak tényként volt közölve. Sebaj, azért egész szépen kikupálódott. Ennek ellenére folyamatosan azzal csesztették, hogy gyenge (what??)

A világ és az egész rendszer felépítése akkor tetszett meg, amikor VÉGRE beléptek a sztoriba a sárkányok. Evidens volt, hogy Violet különleges, hisz akkor nem ő lenne a főszereplő, de szerencsére nem egy csettintésre tűntek el a gyengeségei.
A sárkányokat imádtam, mindet. Pont. A párbeszédek üde színfoltot hoztak a történetbe.
Nagyon felcsigázott a háttérsztori, ami főhőseink szerelmi cívódásán túl történt. Sokkal többet olvastam volna a háborúról, a valódi ellenségről(ki is az?), a leleplezett titkokról és az árulásról.
Visszakanyarodva a szerelemhez: nagyon remélem, hogy a következő részekben a sztori nem a kapcsolatuk gáncsolására, akadályozására fókuszál, hanem inkább a számomra jóval éreekesebb harcokra, politikára, intrikára.

Nem rossz ez a könyv, sőt, jónak mondanám, bár néhol túl van írva, vannak benne bosszantó klisék, de a sztori érdekes és sárkányok vannak benne. Beszélő sárkányok.