A gesztenyeember az olvasók többsége szerint rendkívül feszes és magával ragadó thriller, amelyet nehéz letenni. A rövid fejezetek, a folyamatos feszültség és a jól időzített fordulatok gyors, sodró olvasmányélményt teremtenek, miközben a könyv gyakran késztet újabb elméletek felállítására és azok felülvizsgálatára.
Különösen sok dicséretet kapott a sötét, hideg nordic noir-hangulat, valamint a hitelesen összetett, hibákkal és traumákkal terhelt nyomozókarakterek. Néhány olvasó a részletességet vagy a helyenként túlzott brutalitást sokallta, és a karakterek múltjához kapcsolódó érzelmesebb részeket kissé kiszámíthatónak érezte, de ezeket a kifogásokat ellensúlyozza a könyv erős atmoszférája és következetesen fenntartott izgalma. Elsősorban azoknak ajánlható, akik a komor, pszichológiai feszültségre építő krimiket, a sok félrevezető nyomot és a borongós őszi olvasmányokat kedvelik.