Az országvesztő

Higgyenek nekem, az én viszálykodó dinasztiáim nem vehetik fel a versenyt a valóságos királyi házak szövevényével. Akár a történelem, akár a fantasy rajongója, Druon regényfolyama a székhez kötözi majd: ez az igazi Trónok harca. George R. R. Martin, a Trónok harca szerzője Javában dúl a százéves háború. Gyengekezű, szeszélyes, lobbanékony, szenvedélyén uralkodni nem tudó király kerül Franciaország trónjára: II. János, akit Jó Jánosként is emlegetnek. Néhány év alatt szétzülleszti az országot: miközben Edward angol király és Navarrai Károly egyre nyilvánvalóbban szövetkeznek ellene, neki csak egy dolgon jár az esze: miként álljon bosszút szeretője, Spanyol Károly meggyilkolásáért. A regény egyik legemlékezetesebb fejezete a roueni lakoma: a király rajtaüt a vidáman lakmározó urakon (akik közt ott vannak Spanyol Károly gyilkosai is), és hatalmas vérfürdőt rendez köztük. Szeszélyes birtokadományaival, illetve birtokelkobzásaival csaknem az egész nemességet maga ellen hangolja, de még így is további baklövések sorozatára van ahhoz szükség, hogy Edward, a Fekete Herceg, vígan végigrabolhassa az országot, sőt 1356-ban Poitiers-nál tönkreverje a túlerőben lévő francia sereget, és fogságba ejtse a francia királyt. Az eseményeket a pápacsináló Périgord bíboros szemszögéből látjuk, ő meséli el színes, rendkívül eleven stílusban II. János példátlan országvesztését