Külvárosi környék. Árnyékos, fák szegélyezte utcák, gondosan ápolt pázsit, kényelmes kis otthonok. Kellemes, békés környezet ahhoz, hogy itt nőjön fel az ember. Ez persze nem igaz a tinédzser Megre és mozgássérült húgára, Susanra. Valahol egy zsákutcában, a Chandler család sötét, nedves pincéjében Meg és Susan saját nagynénjük áldozatává válnak, kiszolgáltatva a teljes őrületbe merülő távoli rokon kegyetlen rigolyáinak és dührohamainak. Olyan őrület ez, amely megfertőzi mindhárom fiát is - végül pedig az egész környéket. Egyetlen fiú, a tizenkét éves Dávid ütközik csak meg a történteken, tétován ingadozva a két lány és azok könyörtelen, vad kínzóinak tettei között. Ennek a fiúnak végül egy nagyon felnőtt döntést kell meghoznia... Igaz történet, amely valóságos eseményen alapul. Jack Ketchum nyugtalan, minden határt felülmúló horror-thrillerében az emberi lélek szakadékait mutatja be.
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
A szomszéd lány a legtöbb olvasóra rendkívül erős, felkavaró és maradandó hatást gyakorolt. A nyers, feszes, szépítés nélküli prózát sokan kiemelkedőnek tartják, különösen a gyermeki nézőpont és az ebből fakadó erkölcsi feszültség miatt. A történet hétköznapi közege fokozatosan válik egyre nyomasztóbbá, miközben az olvasók szerint a pszichológiai hatás gyakran erősebb a nyílt brutalitásnál.
Sokan letehetetlennek, ugyanakkor fizikailag és lelkileg is nehezen elviselhetőnek találták a regényt, amit a valós események ihlette háttere még megrázóbbá tesz. Néhány olvasó szerint a kezdeti lassabb szakasz, a szereplők passzivitása, illetve a szenvedés túlzott halmozása csökkenti a lélektani mélységet, és akadt, aki kiszámíthatónak vagy kidolgozatlannak érezte. Elsősorban azoknak ajánlható, akik bírják a nagyon megterhelő, kegyetlen horrorokat, míg érzékenyebb olvasóknak valószínűleg túl intenzív élmény lehet.
A történet fókuszában két árva áll akik szüleik tragikus halála után a szomszédban élő Ruth Chandlerhez kerülnek. Ruth azonban messze áll a szerető pótanyától: egy mentálisan torzult, manipulatív nő, aki meglepő gyorsasággal kezdi el fizikai és lelki gyötrelemnek alávetni a gondjaira bízott lányokat. A történet igazi gyomrosa mégsem önmagában ez a szadizmus, hanem az a mód, ahogyan Ruth a környezetét is bevonja a borzalmakba. A könyv megmutatja, hogy milyen félelmetesen hamar hullik darabjaira az emberi erkölcs ha egy "tekintélyszemély" zöld utat ad a gonoszságnak. A cselekményt az egyik szomszéd fiú, David meséli el felnőttként. Ez a perspektíva adja a mű igazi erejét. A gyermeki naivitás és a külső szemlélő maró bűntudata közötti feszültség így végig jelen van. Ketchum prózája nyers, feszes és tárgyilagos; kerüli a szépítést, ami csak még fojtogatóbbá teszi az eseményeket.
A regény egyetlen gyengéje talán az, hogy Ruth őrülete kissé statikus marad, alig látunk bele azokba a belső folyamatokba, amelyek idáig juttatták őt. Emellett a könyv második fele annyira a szenvedés halmozására épül, hogy a kezdeti lélektani mélység helyét néha átveszi a bazári sokkolás.
Mindezzel együtt a kötet megrázó és emlékezetes lélektani tanulmány a csoportnyomásról és az elfojtott agresszióról. Ketchum nem szörnyekként ábrázolja az elkövetőket, hanem átlagos emberekként, teszi mindezt meglepően olvasmányos formában.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat