A Soul of Ash and Blood - Egy lélek hamuból és vérből fogadtatása megosztott: a sorozat rajongói közül sokan örültek, hogy Casteel szemszögéből is átélhetik az ismert eseményeket. Többen úgy érezték, hogy ez a nézőpont új érzelmi rétegeket és hasznos kiegészítéseket ad a korábbiakhoz, különösen a karakterek, a romantika és a kapcsolatok terén.
A világ és a szereplők szeretete sok olvasónál változatlan maradt, a humort és az érzelmes pillanatokat is gyakran dicsérték. Ugyanakkor visszatérő kritika, hogy a kötet nagy része ismert történéseket ismétel, ezért sokak szerint lassú és túlságosan elnyújtott, kevés új előrehaladással. Összességében főként azoknak lehet élvezetes, akik kifejezetten Casteel belső világára és a sorozat érzelmi oldalára kíváncsiak, míg a lendületes folytatást váró olvasók könnyen tölteléknek érezhetik.
További kiadások
A Soul of Ash and Blood - Egy lélek hamuból és vérből
Ez a kötet sajnos nálam eddig a sorozat leggyengébb része lett. Izgatottan vágtam bele, de ez hamar alábbhagyott, mert nem azt az élményt kaptam, amire számítottam.
Ez a könyv a korábbi kötetek összefoglalója, csak más szemszögből. Nem igazán tudtam elmerülni a történetben, valamint kifejezetten unatkoztam is, mivel már minden ismerős volt.
Ugyanakkor a világot továbbra is nagyon szeretem, és a karakterekhez is ugyanúgy tudtam kötődni, így voltak olyan részek, amelyeket élveztem. Jó volt bizonyos eseményeket más nézőpontból is látni, illetve olyan részletek is akadtak, amelyek hozzá tudtak adni az eddig megismert sztorihoz.
Ennek ellenére nem volt számomra elég lendületes a történet, így az olvasásélmény is jóval gyengébb lett, mint az előző részeknél.
Nem mondanám egyébként rossz könyvnek, viszont számomra abszolút kihagyható lett volna. Nagyon remélem, hogy a következő rész visszatér a sorozat megszokott színvonalához.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
,, Többé nem tudtam Szűzként tekinteni rá. Az igazat megvallva a Vörös Gyöngy óta nehezemre esett így tekinteni rá. Most már... Penellaphe volt.
Korábban rá tudtam venni magam, hogy egyszerűen a Szűz legyen számomra. De ez megváltozott. Azt azonban nem tudom pontosan, hogy mikor. Lehet, hogy abban a pillanatban, amikor kis híján kirugta a lábamat alólam. Vagy amikor felém hajította azt a tőrt.
A mikor talán nem is számít. Inkább a miért. Akkor nem arra gondoltam, hogy miért is vagyok ott. Egyszerűen... csak megéltem a pillanatot. Nem voltam önmagam. Vagy lehet, hogy épp akkor voltam az, még ha csak pár perc erejéig is. És ez rohadtul ijesztő volt. "
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat