A megtorlás játéka (Különleges kiadás)

Ekkor kopogtattak, és Hermes rontott be lendületesen az
ajtón.
– Jön – jelentette ki. – És rohadt dühös.
A csínytevés istene nem mondta, hogy ki, de Hades tudta,
hogy Apollóról van szó.
– Azt akarom, hogy vigyázz Persephonéra! – utasította. –
Foglald le, míg Apollóval beszélek!
Hermes kétkedve felvonta a szemöldökét.
– Mert te aztán olyan jól tudsz diskurálni.
– Szép szó, Hermes – jegyezte meg Hades. – Mostanában
szótárakat olvasgatsz?
Hermes összehúzta a szemét.
– Háríts csak, hullák királya, de ismerlek. Te nem az a
beszélgetős típus vagy. Mit tervezel?
– Most is beszélgetek veled, nem? – vágott vissza Hades.
– Alig. Pedig a legjobb barátod vagyok.
Hades felvonta a szemöldökét.
– Ne is próbáld tagadni! Talán Hecatétól kérsz
divattanácsokat?
Hades összevonta a szemöldökét.
– Ne akard, hogy megbánjam a döntésemet, Hermes!
– Megbánni? Na, álljunk csak meg egy pillanatra! Ágyba
bújtál abban a szürke melegítőben, amit én ajánlottam, vagy
sem?
Hades a szemét forgatta.
– Akkor nincs mit megbánnod!
– Miből gondolod, hogy ez egy igen volt?
– Hades… – kezdte Hermes, és úgy nézett rá, mintha
valami egészen nyilvánvalót kellene megmagyaráznia. –
Direkt szexhez öltöztettelek fel.
– Csak vezesd ide Apollót, és amint megérkezett, menj
Persephonéhoz.
– Rajta vagyok, legjobb barátom – vágta rá Hermes, majd
kisétált az ajtón.

– Mit fogsz tenni? – kérdezte Hermes.
– Semmit. Egyelőre. – Ha Dionysus gyerekes játékokat akar
űzni, akkor partnere tud ebben lenni. – Te viszont igen.
– Mi? Á-á! – tiltakozott Hermes. – Folyton segítek neked, és
mit kapok cserébe? Semmit. Még egy nyamvadt
köszönömmel sem honoráltad a mai napot.
– Rendben. Akkor kénytelen leszek mást keresni, aki véres
kasztrálásról szóló rémálmokat szór Dionysusra.
Hermes úgy szorította össze a száját, mintha a dolgot
mérlegelné.
– Akkor azt hiszem, Morpheust vagy Epialest kérem meg helyetted – folytatta Hades. – Elvégre Epiales a rémálmok
megtestesítője. Biztosan kiváló munkát végezne.
– Kiváló? – Hermes felhorkant. – Hagyd inkább rám! Majd
én megmutatom neked, milyen is az a véres kasztrálás.
– De hát már visszautasítottál.
– Visszavonom. És tudod, mit? Köszönöm, Hades.
– Mégis mit?
– Azt, hogy önmagad vagy. Na, mehetek végre felgyújtani
Dionysus farkát?
– Másra nem is bíznám ezt a feladatot.
– Ez az! – Hermes ujjongva a levegőbe lendítette az öklét. –
Indulok is, hogy kigondoljam a terveket.
– Ugyan mennyi tervezést igényelhet egy kasztrálás?
– Ez művészet! – jelentette ki Hermes, majd eltűnt.