Az éhezők viadala, a Battle Royale és a Túlélőjátszma előtt volt A Legyek Ura. Repülőgép zuhan egy lakatlan szigetre. Csak egy csapat iskolásfiú éli túl a katasztrófát. Nappal felfedezik a napsütötte tengerpartot. Az éjszaka azonban a rémálmoké, kísérti őket egy szörny és az, amit elveszítettek. "Nincs itt egyetlen felnőtt sem." Magukra maradva kénytelenek létrehozni a saját társadalmukat. De hamarosan feszültség támad a csoport tagjai között, ártatlan játékaik pedig veszélyes fordulatot vesznek. "Mik vagyunk mi? Emberek? Vagy állatok?" A díjnyertes alkotó, Aimée de Jongh káprázatos képregényben alkotta újra ezt a klasszikus történetet, amelyet a BBC minden idők 100 legfontosabb regénye között tart számon.
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Az olvasói visszajelzések alapján Golding A Legyek Ura című regénye megosztó, de összességében jelentősnek és gondolatébresztőnek tartott mű. Többek szerint erős, nyugtalanító képet ad az emberi természet sötétebb oldaláról, és a civilizáció, a hatalom és a szabályok kérdései miatt sokáig elkíséri az olvasót.
Sokan dicsérik a szimbolikát, a társadalmi folyamatok hitelesnek érzett ábrázolását és a megrázó, időnként horrorisztikus hangulatot, miközben a könyv érzelmileg kifejezetten megterhelő lehet. Mások számára a száraznak vagy távolságtartónak érzett írásmód, a hosszú és ismétlődő leírások, a széttartó szerkezet, valamint a kevéssé árnyalt szereplők nehezítették az olvasást.
A Legyek Ura elsősorban azoknak ajánlható, akiket érdekelnek a sötét hangulatú, allegorikus és erkölcsi kérdéseket felvető klasszikusok; a visszajelzések szerint különösen kamaszok és fiatal felnőttek számára lehet tanulságos, de nem mindenki számára bizonyul könnyen befogadható olvasmánynak.
További kiadások
A Legyek Ura
A Legyek Ura
A legyek ura
A Legyek Ura (Lord of the Flies - Európa Diákkönyvtár)
A Legyek Ura (Lord of the Flies - Európa Zsebkönyvek 303.) - Déry Tibor fordításában - Egyedi termékfotóval
Nagyon sok érzelem futott át rajtam olvasás közben, de egyik sem volt pozitív, ennek ellenére mégis az a véleményem, hogy egyszer mindenkinek el kell olvasnia ezt a könyvet, mert az biztos, hogy elgondolkodtató. Különösen megrázó, hogy civilizált, jól szituált gyerekek magukra hagyva ennyire állatias ösztönökhöz tudnak visszanyúlni még a jó neveltetés ellenére is, és akár ölni is képesek a saját igazukért, és a saját törzsük működésének is erőszak az alapja, valamint az általuk formált istenség is ezt erősíti bennük.
A végén az olvasó fantáziájára marad, hogy miután ezek az elvadult gyerekek hazakerültek, miként tudtak újra beilleszkedni a társadalomba annak ellenére amit a szigeten átéltek, amivé lényegében a reménytelenség és kétségbeesettség formálta őket. 🐖
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Mindig megráz, mennyire tűpontos látleletet ad az emberi szív sötétségéről. Félreérthető lehet, amikor azt mondom, nem szeretem ezt a könyvet. Szeretem, sőt ajánlom mindenkinek. Azt nem szeretem, amit Magamról, Magunkról, az Emberről kiolvasok belőle. De pont ezért kell olvasnunk, mert "a szörny talán mi magunk vagyunk."
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat